Beszéljünk az SF6 terhelésmegszakító kapcsolóról

A Load Switch bevezetéséről

Az FLN típusú beltéri nagyfeszültségű váltakozó áramú terhelésmegszakító kapcsoló a nemzetközi új technológiára hivatkozik, és a kapcsolóberendezéseket az elektromos rendszer vonatkozó szabványainak megfelelően fejleszti.

Teljesítménymutatói teljes mértékben megfelelnek az IEC420,694,129 és a GB3804-2004 nemzeti szabványoknak, nagyfeszültségű váltakozó áramú terhelésmegszakító kapcsoló âGB1985-2004â nagyfeszültségű váltakozó áramú leválasztó kapcsoló és földelőkapcsoló âGB/T11022-199 közös műszaki a nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezésekre vonatkozó szabványok követelményeiâ, A terhelésmegszakító kapcsoló egy többfunkciós középfeszültségű kapcsolóberendezés kapuk, alkapuk, földelések gyűjteménye. Az epoxigyanta ház szerkezetét teljesen lezárva, SF6 gázzal töltve, 0,05 MPa, minimális alkatrészekkel a fenti három funkció eléréséhez, a termékminőség biztosítása, a megbízhatóság javítása, karbantartásmentes. Normál körülmények között több mint 20 évig biztonságosan üzemeltethető.

A terheléskapcsoló jellemzői
1. Terhelésmegszakító kapcsoló három egyben kapukat, nyitást, földelő kapcsolót állít be, SF6 gázzal töltve, epoxigyanta házba zárva, háromállású reteszeléssel, kompakt szerkezettel, nagy biztonsággal és megbízhatósággal.
2.Jó biztonsági teljesítmény. Ha belső ív keletkezik, a háznak van egy belső szerkezeti gyenge pontja, sietve kinyílik, majd a redőnykioldó ív feletti szekrényben piros nyitott levegő túlnyomásáram-orientált a szekrényen kívül, gondoskodjon arról, hogy a kapcsolószekrény biztonsági ellenőrzéseket végezzen.
3. Az SF6 gázt ívoltó és szigetelő közegként használva a főáramkör a felső és alsó ház epoxigyantával öntve tömít, a vezető funkciót nem befolyásolják külső hatások.
4. A terhelés-megszakító kapcsoló alkalmazkodik a kettős töréshez, forgó, mozgatható érintkezőszerkezethez, a következő háromféle működési állapottal: zárás, nyitás, földelés.

A terheléskapcsoló és a biztosíték kombinált használata
1. A terheléskapcsoló és a biztosíték közötti alapvető különbség az, hogy a biztosíték képes megszakítani a rövidzárlati áramot, míg a terheléskapcsoló csak a terhelési áram kapcsolójaként működik. Általában úgy gondolják, hogy a terheléskapcsoló bezárja és felosztja az üzemi áramot, a biztosíték pedig kinyitja a rövidzárlati áramot. Hiba esetén azonban, amiatt, hogy a háromfázisú áram nem feltétlenül azonos, és a biztosítékok hibája miatt, elkerülhetetlen a háromfázisú biztosítékok közötti biztosítéki idő különbség. Miután a miniszterelnök elhárította a hibát, ha a terheléskapcsoló nem tudja időben megszakítani a terhelési áramot, az Átviteli áramot és kétfázisú működést okoz, ami károsítja az árammal ellátott berendezéseket. Egy ütővel ellátott biztosíték, egy kioldószerkezettel ellátott terheléskapcsolóval kombinálva megoldhatja a fázisműködés hiányának problémáját. Amikor a biztosíték biztosítéka megolvad, a terheléskapcsoló kioldószerkezete azonnal lekapcsol az ütköző működése közben. A gyártók többnyire négyrudas felfüggesztést használnak. Amikor a terheléskapcsoló zárva van, a záró és nyitó rugók egyszerre tárolják az energiát. Amikor a négyrudas rudazat áthalad a holtponton, a zárórugó energiája felszabadul, és a kapcsoló zár. A fékrugó energiáját továbbra is a féltengelyes mechanizmus tartja fenn. Amint az ütköző beüt, a féltengely kioldódik, a nyitórugó energiája felszabadul, és a kapcsoló működik. Ezért használatkor ki kell választani az ütközőkkel ellátott biztosítékokat és a mechanikus kioldószerkezetes terheléskapcsolókat.

2. Megjegyzendő, hogy a használatban lévő biztosítékokat többnyire tartalék védőbiztosítékként használják. Ennek a biztosítéknak minimális megszakítóárama van, ami 2,5-3-szorosa a biztosíték névleges áramának. Ha kisebb, mint a törési áram, a tartalék biztosíték nem tudja megszakítani ezt az áramot, ez különbözteti meg a teljes tartományú biztosítéktól. A teljes tartományú biztosíték megbízhatóan megszakít minden áramot az olvadékolvadás és a névleges megszakítóáram (40 kA) között. Ha a hibaáram kisebb, mint a tartalék biztosíték minimális törési árama, bár a biztosíték nem tudja garantálni a kitörését, a biztosíték kiolvad, a memóriájában lévő ütközésmérő megütődik, és az ütközésterhelés kapcsoló elromlik.