A közvetlen villám- és indukciós villámlás, valamint a villámcsapás módjainak bemutatása

# Közvetlen villámlásï¼A mennydörgés és a villámlás közvetlenül elektromos berendezésekbe, vezetékekbe, épületekbe és egyéb tárgyakba ütközik.

Néha nagyon alacsony a zivatarfelhő, és nincsenek körülötte ellentétes töltésű zivatarfelhők, így a talajkiemelkedéseken ellentétes töltést lehet indukálni, nagy villámteret képezve a zivatarfelhő és a föld között. Amikor az elektromos térerősség a zivatarfelhő és a talaj között eléri a 25-30 kV/cm-t, megkezdődik a kisülés, ami közvetlen villámcsapás.

A megfigyelések szerint a talajon villámcsapást okozó zivatarfelhők többsége negatív zivatarfelhő.
# Induktív villámlás: Elektrosztatikus indukció vagy villám elektromágneses indukciója által okozott túlfeszültség vezetékeken, berendezéseken vagy egyéb tárgyakon. A felsővezetékeken indukált túlfeszültség elérheti a több tízezer vagy akár több százezer voltot is, ami nagyon káros az áramellátó rendszerre.

A villámtevékenység intenzitása és a közvetlen villámlás törvénye

Zivataros nap: Mindaddig, amíg egy napon mennydörgés és villámlás van (beleértve a villámlást és a mennydörgést is), ez zivataros napnak minősül.

1) Azon területeken, ahol az átlagos éves zivatarnapok kevesebb, mint 15 nap, olyan területek, ahol kevesebb a zivatar;
2) Azok a területek, ahol az éves zivatarnapok átlagos száma meghaladja a 40 napot, heves zivatarokkal járó területek;
3) Azok a területek, ahol az éves zivatarnapok átlagos száma meghaladja a 90 napot, különösen intenzív villámlással járó területek.

A mennydörgés és a villámlás törvénye

1. A forró és nedves területeken több zivatar van, mint a hideg és száraz területeken, a hegyvidéki területek pedig nagyobbak, mint a sík területek, a sík területek nagyobbak, mint a sivatagi területek, és a szárazföldi területek nagyobbak, mint a tó és a tenger területek.

2. A villámzóna kialakulása olyan tényezőkkel függ össze, mint a geológiai szerkezet (azaz a talaj ellenállása), a talaj adottságai és a földrajzi viszonyok.

1) Az alacsony talaj-ellenállású helyek hajlamosak villámcsapásra;
2) Könnyen belecsaphat villám a különböző ellenállású talajok találkozásánál;
3) A hegy keleti és déli lejtői jobban ki vannak téve a villámcsapásoknak, mint a hegy északi és nyugati lejtői;
4) A hegyvidéki területek ki vannak téve a villámcsapásnak.

3. Az épület villámcsapás helyzete olyan tényezőktől függ, mint az épület magassága, hossza és tető lejtése.

A villámcsapás fő módja

A villámcsapások módjai az épületek és berendezések behatolására

1) Villám csap az épületbe (közvetlen villám)
2) A villám becsap a felső vezetőbe (közvetlen villám)
3) Villám elektromágneses indukció
4) Földi potenciális ellentámadás
5) Üzemi túlfeszültség

A villámcsapások kárcsatornája összefoglalja más túlfeszültségek kárcsatornáját.

1. Villám csap az épületekbe

2. A villám becsap a felső vezetékekbe

3. Villám elektromágneses indukció

4. Földi potenciális ellentámadás

A villámcsapás fő módja

A többkamrás ívfúvó típusú vonalvédő eszköz képes megakadályozni a közvetlen villámcsapást és az indukált villám túlfeszültséget, ezáltal védi a felsővezetékeket és a berendezéseket. Ha felkeltette érdeklődését ez a termék, felveheti velünk a kapcsolatot.