2022-09-28
2022-09-28
A nagyfeszültségű biztosítékok rézből, ezüstből, cinkből, ólomból, ólom-ón ötvözetből stb. készülnek. Ezeknek az anyagoknak az olvadáspontja is eltérő, ezért a különböző áramokhoz más-más anyagokat kell használni, az olvadási hőmérsékletük pedig 1080 â. , 960 °C, 420 °C, 327 °C, 200 °C. A különböző anyagok használatára vonatkozó utasítások a következők:
1. A cink, ólom, ólom-ón ötvözet és más fémek olvadáspontja viszonylag alacsony, de az ellenállás viszonylag nagy. Ezért a használandó biztosíték keresztmetszete nagy, a biztosíték kiolvadásakor nagy mennyiségű fémgőz keletkezik, ami nem kedvez az ívoltásnak, és főként 1kV alatti áramkörökben használják.
2. A réznek és az ezüstnek magas az olvadáspontja, de alacsony az ellenállása és jó az elektromos és hővezető képessége. Emiatt kicsi a használandó biztosíték keresztmetszete, és kicsi az olvadáskor keletkező fémgőz is, amivel könnyen eloltható az ív, nagyfeszültségű és erősáramú áramkörökben is használható. Ha azonban az átmenő áram túl nagy és a hőmérséklet hosszú ideig túl magas, könnyen megsérülhetnek a biztosíték más alkatrészei. Az olvadékbiztosíték gyors megolvadásához nagy áramnak kell folynia, különben megnyúlik a biztosíték ideje, ami nem tesz jót a védőberendezésnek. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése érdekében gyakran ón- vagy ólomgolyót hegesztenek a réz- vagy ezüstömledékre, hogy csökkentsék az olvadék olvadási hőmérsékletét és javítsák az olvadék védelmi teljesítményét.