Szakaszoló: Nagy feszültségeknél, például 10 kV és 35 kV, általában megszakítókkal együtt használják. A szakaszolókat általában később kapcsolják ki, és először kapcsolják be. Fő funkciójuk, hogy az elektromos karbantartás során vizuálisan látható töréspontot képezzenek, biztosítva, hogy az alsó karbantartási vezeték ne kapjon feszültséget. A megszakító ívoltó berendezésének köszönhetően a kapcsolóérintkezők mind az ívoltó készüléken belül vannak, a külső rész pedig láthatatlan, és nem tekinthető nyilvánvaló töréspontnak. Napjainkban a nagyfeszültségű kapcsolószekrények mindegyike mozgatható, és a megszakító kinyitás után közvetlenül kihúzható a kapcsolóberendezésből, mint egy fiók, ami egyenértékű a nyilvánvaló törésponttal, így nincs szükség leválasztó kapcsoló felszerelésére. Bár a leválasztó kapcsolók definiálhatók az üresjárati áram zárására, ritkán használják őket nagyfeszültségű helyzetekben, mert túl veszélyesek. Alacsony feszültségű helyzetekben sok kis motor van, amelyek közvetlenül kapcsolhatók be és ki a kések között vidéken, és nincs veszély. Ez a kialakítás azonban nem használható formális helyzetekben. Összefoglalva, a leválasztó kapcsoló funkció csak nyilvánvaló töréspontot képez a biztonság érdekében.
Terhelési kapcsoló: Van egy bizonyos ívoltó képessége, de nem olyan erős, mint a megszakító ívoltó képessége. Be- és kikapcsolhatja a normál üzemi áramot. Rövidzárlat esetén a zárlati áramot csak csendben tudja ellenállni, és ha ilyenkor a kézi vagy elektromos nyitás felrobbanhat. Ezért a terheléskapcsolókat általában áramkorlátozó biztosítékokkal együtt használják (a terheléskapcsoló+biztosíték nem szabványos konfiguráció, és nem is használható biztosíték nélkül). Túlterhelés vagy rövidzárlat esetén az áramkört a biztosíték leválasztja. A költségek megtakarítása érdekében a terheléskapcsoló+biztosíték helyettesítheti a megszakítót.
Megszakító: Erős ívoltó képességével képes nyitni és zárni a normál üzemi áramot és a hibaáramot. A nagyfeszültségű megszakító védelmi funkciója relé védelmi eszközön keresztül valósul meg. A nagyfeszültségű megszakító nem rendelkezik a kisfeszültségű megszakító termikus, mágneses és alacsony feszültségű kioldó eszközeivel. Azt, hogy van-e hiba az áramkörben, a relévédelmi berendezés határozza meg, és a megszakító csak a relévédelem utasításai szerint hajtja végre a felosztást. Mivel a terheléskapcsolók és szakaszolókapcsolók nem tudják megszakítani a hibaáramot, nincs szükség utasításokat adni nekik vezetékhiba esetén. A nagyfeszültségű megszakító egy erős ívoltó képességű kapcsoló, amelyet relé védelmi eszközökkel együtt kell használni.
